Dr. Kriston István ügyvéd Európa jogi (pénzügyi) szakjogász szakmai írása megvilágosítja azok elméjét is (?) akik eddig homokba dugták a fejüket.
Kúriához az Európai Unió Bírósága előtti kártérítési perindítás előtti felhívás.
Tisztelt elnök úr!
Köszönettel a mai napon kézhez vettem a devizaalapú kölcsönszerződések “kedvező kamatmérték” és a kölcsönnyújtás mögött lévő “devizaforrás” értelmezése kérdéseiben adott válaszlevelét. Engedje meg, hogy a korábban kifejtett álláspontomat és az Ön válaszleveleit összevetve magam levonjam azt a következtetést, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések jogi jellegének megítélésében a Kúria a jogi hagyományainkkal ellentétes és a jog alapelveitől, de a tételes jogi szabályoktól is eltérő olyan önálló jogi labirintust épített ki, amelyben az Európai Unió jogrendjén kívül helyezte magát és a nemzeti jog hagyományait, általános és különös szabályait is megsértette. A következőkben röviden összefoglalom azokat az uniós jogelveket, valamint uniós fogyasztói jogokat és azon uniós alapjogokat, továbbá nemzeti jogokat, amelyeket a Kúria 6/2013 PJE, 2/2014 PJE, 1/2016 PJE határozatai figyelmen kívül hagytak vagy megsértettek. Az elemző módszeremet tekintve először az uniós, majd a nemzeti jogokat hívom fel, majd azokat sértő iránymutatásokhoz jogvéleményt fűzök.
I. FEJEZET
KÚRIA UNIÓS LOJALITÁSI KLAUZULÁT SÉRTŐ IRÁNYMUTATÁSA
EUSZ 4. cikk (3) Az Unió és a tagállamok a lojális együttműködés elvének megfelelően kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást a Szerződésekből eredő feladatok végrehajtásában.
EUMSZ 67. cikk (1) Az Unió egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait.
Jogvélemény.
Kúria a lojalitás klauzula [EUSZ 4. cikk (3)] alapján a nemzeti jog – közte az Alaptörvény – elé kell, hogy helyezze az uniós jogot, amit egyebekben maga az Alaptörvény is előír számára. Azonban a Kúria, mint tagállami szerv ezt a lojalitás klauzulát sérti, mivel olyan iránymutatásokat fogadott el, amelyek az uniós jog és a nemzeti jog eltérő értelmezésére vezet, ezért az Európai Unió Bírósága [EUB] által kialakított és ide csatolt értelmezési kötelezettség doktrína alapján a tagállami bíróságoknak az adott kérdésben a nemzeti jogot és a kúriai iránymutatásokat félre kell tenni. Elnök úr rendszeresen figyelmen kívül hagyja az uniós jognak az Alaptörvényben szabályozott jogegységi határozatokat lerontó kötőerejét. Kúria a bírósági szervezetrendszert irányító jogkörében az uniós jog hatékony érvényesülésének hiánya rendszerszerű jogsértését valósítja meg.
II. FEJEZET
KÚRIA UNIÓS FOGYASZTÓVÉDELMI JOGOKAT SÉRTŐ IRÁNYMUTATÁSA
EUMSZ 169. cikk (1) A fogyasztói érdekek érvényesülésének előmozdítása és a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása érdekében az Unió hozzájárul a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelméhez, valamint a tájékoztatáshoz, oktatáshoz és az érdekeik védelmét célzó önszerveződéshez való jogaik megerősítéséhez.
EUSZ 6. cikke értelmében az Európai Unió Alapjogi Chartája [CHARTA] ugyanolyan kötőerővel bír, mint az Európai Unió [EUSZ, EUMSZ] alapszerződései.
CHARTA 38. cikk Az Unió politikáiban biztosítani kell a fogyasztók védelmének magas szintjét
Jogvélemény.
Kúria egyetlen iránymutatásában sem lelhető fel az adósok, mint fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme, azokban végig domináns a hitelezők védelme, ez az iránymutatások dokumentum analíziséből egyértelműen levonható, ezzel a Kúria a devizaalapú kölcsönviszonyok jogi jellegének megítélésében a fogyasztóvédelem elégséges szintjét sem biztosítja. Az EUB C-26/14 számú ítéletét elvileg “végrehajtó” 2/2014 PJE határozat odáig megy, hogy a fogyasztónak kell bizonyítania azt, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatást, noha a hitelezőnek kellene a Hpt. 203.§ (5) bekezdés a) pontja alapján írásbeli kockázatfeltáró nyilatkozat tartalmával bizonyítania, hogy jogszabályhely kettős követelményének eleget tett. Ezzel szemben áttekintve a hitelezők kockázatfeltáró nyilatkozatait, abban a) árfolyamkockázat ismertetés (ok) és annak törlesztőrészletekre hatása (okozat) közül az a) ok követelmény szinte mindegyikből hiányzik. E körben kellett volna a kamatkülönbözet és árfolyamváltozás összefüggését (kamatparitás) ismertetni, minekutána nem történhetett volna meg a fogyasztók alacsonyabb, de nem “kedvezőbb” kamatmértékkel történt megtévesztő tájékoztatása. Tehát a Kúriának széleskörű – mondjuk valamennyi hitelező – kockázatfeltáró nyilatkozatai beszerzésével le kellett volna vonnia a fogyasztó magas szintű védelmét biztosító konklúziót, amely szerint a törvényben írásban előírt árfolyam-kockázati tájékoztatás nem megfelelő (ellenkezőjét a hitelezőnek kellett volna bizonyítani), ezért a kölcsönszerződés érvénytelen. Ide tartozik az újabban bírói értekezletekkel, de azt nem követő PK vélemény, PJE, EBH jogi aktusokkal, ezért Alaptörvény ellenes eszközökkel irányított bírói jogalkalmazás azon iránymutatása, hogy érvénytelenség esetén a kirovó pénznem a forint, annak piaci kamataival. Ez megint fogyasztóellenes bírói iránymutatás (tiltott bírói jogalkotás), de ez a jogalkalmazás az uniós jogot is sérti. [93/13/EGK irányelv 6. cikk (1), C-618/10, C-26/13, C-377/14.]. Amiből következik, hogy a tagállami bíróság nem teheti meg, hogy a tisztességtelen árfolyam kockázati feltétel miatt tisztességtelen CHF kikötés + devizakamat helyébe e feltétel módosításával / kiegészítésével diszpozitív nemzeti jogszabály hiányában HUF kirovó pénznemet és piaci forint kamatot (BUBOR+kamatfelár) helyezzen.
III. FEJEZET
KÚRIA UNIÓS ALAPJOGOKAT SÉRTŐ IRÁNYMUTATÁSA
EUSZ 6. cikke értelmében az Európai Unió Alapjogi Chartája [CHARTA] ugyanolyan kötőerővel bír, mint az Európai Unió [EUSZ, EUMSZ] alapszerződései.
CHARTA 5. cikk (1) Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani.
CHARTA 20. cikk A törvény előtt mindenki egyenlő. CHARTA 21. cikk (1)
Tilos… különösen a… vagyoni helyzet… alapján történő megkülönböztetés.
CHARTA 47. cikk Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű határidőn belül tárgyalja. Mindenkinek kell a lehetőséget a a tanácsadás, védelem és képviselet igénybevételéhez. Azoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szüksége van.
CHARTA 51. cikk (1) E Charta rendelkezéseinek címzettjei – a szubszidiaritás elvének megfelelő figyelembevétele mellett – az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. Ennek megfelelően saját hatáskörükben és a Szerződésekben az Unióra ruházott hatáskörök korlátain belül tiszteletben tartják az ebben a Chartában foglalt jogokat és betartják az abban foglalt elveket, valamint előmozdítják azok alkalmazását.
Jogvélemény.
Kúria iránymutatásai sértik az alapszerződési kötőerővel bíró Charta által oltalmazott alapjogokat, e tekintetben a Kúria iránymutatásai alapjog-ellenesek. Először is az érvénytelenségnek a törvényi elszámolás tartozás adatához kötése és módszertan híján a DH2 37.§, 37/A.§ alapján történő elszámoltatása – annak tőkeuzsora mértéke miatt – egy tiltott adós-szolgaságot hoz létre. Másodszor a törvény előtti egyenlőséget sértő devizajogi klauzulákat – a hitelező javára billentő egyenlőtlenséget – éppen az iránymutatásokkal kellene megszüntetni, ennek hiányában a vagyoni helyzet alapján történő – devizajogban kódolt – megkülönböztetés bírósági úton manifesztálódik. Harmadszor, ami deviza ítélkezés címén folyik, az a perrendtartási hagyományainkkal szöges ellentétben áll. A bírósághoz fordulás alapjogát sértik azok a bírói megnyilvánulások, melyek tényállás és kereshetőségi jogról érdemében ítélettel döntés helyett alaki végzéssel határoznak ezen alapjog felől. Az is alapjog sérelem, hogy az egyéb kereseteket is a DH2 tv. 37.§ (érvénytelenség, annak hatályossá vagy érvényessé nyilvánítása) felé terelik, megsértve ezzel a a bírósághoz fordulás alapjogán felül a kereseti kérelemhez kötöttség perrendtartási szabályát is. Negyedszer nincs egységes gyakorlat arról, hogy mi az elégséges pénzeszköz hiányának mértéke ahhoz, hogy valaki költségmentességet kapjon. Ötödször a Kúria nyomokban sem mutat semmi érzékenységet a Charta elveinek betartásában és jogalkalmazása előmozdításában.
IV. FEJEZET
KÚRIA HITELMEGÁLLAPODÁSI IRÁNYELVET SÉRTŐ IRÁNYMUTATÁSA
TANÁCS 87/102/EGK Irányelv Preambuluma – “mivel a hitelszerződések nem térhetnek el ebben az irányelvben foglaltak végrehajtására elfogadott előírásoktól a fogyasztó hátrányára; mivel ezeket az előírásokat nem lehet megkerülni a szerződések alakításával”;
TANÁCS 87/102/EGK Irányelv 14. cikk (1) A tagállamok biztosítják, hogy a hitelszerződések ne térjenek el a fogyasztó hátrányára az irányelvet végrehajtó, vagy annak megfelelő nemzeti jogszabályokban foglalt előírásoktól. (2) A tagállamok biztosítják továbbá azt, hogy azok a rendelkezések, amelyeket ennek az irányelvnek a megvalósítására fogadnak el, nem kerülhetők meg a szerződések alakításával, különösen a hitelösszeg több szerződésre történő szétosztása révén.
EBH2006.1481. Pénzügyi szolgáltatásnak minősül a forintban, devizában, vagy valutában történő pénzkölcsön nyújtás. Indokolás: A Hpt. 3.§-ban foglalt forintra, devizára vagy valutára vonatkozó előírást azonban nem lehet olyan kiterjesztően értelmezni, amely a tételesen felsorolt pénzeszközöket egy szolgáltatással azonosíthatóvá tenné. Ilyen értelmezés elfogadása esetén a Hpt. említett rendelkezése értelmetlenné válna.].
1.Pfv.21.156/2015/5. számú felülvizsgálati ítélet is forintkölcsönt és ehhez tartozó deviza-nyilvántartási viszonyt rögzít, amely szerint – idézem – “A devizában “nyilvántartás” a tartozás összegének folyamatos viszonyítását jelentette a CHF árfolyamváltozáshoz. A forintkölcsön devizában történő “nyilvántartása” nem deviza alapú kölcsönnek felel meg, hanem valójában értékállandósági kikötést magában foglaló (értsd. forintkölcsön – K.I.) megállapodásnak, azonban az értékállandósági kikötést a szerződés megkötésekor hatályos polgári jogi szabályok nem ismerték és nem támogatták”.
Jogvélemény.
Kúria eltért a Hpt. 3.§ nemzeti jogszabályban foglalt előírásoktól, mivel a forintra, devizára, valutára, mint tételesen taxatíve kimerített pénzeszközöket [EBH2006.1481.] egy ún. “devizaalapú szolgáltatással azonosíthatóvá tett”, ezzel a Hpt. 3.§ említett rendelkezését értelmetlenné tette. Ugyanis forint vagy deviza (valuta) helyett nem lehet szolgáltatni devizaalapú pénzeszközt. Ezt a Kúria honlapjáról sietve “levett” 1. Pfv.21.156/2015/5. számú felülvizsgálati ítélet is következtetni engedi. Lényegét tekintve a Hpt. 3.§-ban előírt pénzeszközökre lehet pénzügyi szolgáltatást nyújtani, de helyettük szolgáltatást (deviza-nyilvántartás alapú szolgáltatást) nyújtani nem lehet. Mindezt a 87/102/EGK irányelv 14. cikke egyértelműen tiltja, vagyis a kúria által hibás dogmatikával a Ptk. 200.§ (1) bekezdése alapján nyugvó szerződési szabadsággal nem lehet áttörni az implementált Hpt. szabályait. Aki ezt “becsempészte” a jogegységi határozatba, annak vissza kellene ülnie az iskolapadba.
V. FEJEZET
KÚRIA UNIÓS ÉS NEMZETI JOGOT SÉRTŐ IRÁNYMUTATÁSA
EUB C-312/14 ítélete. Az uniós ítélet a befektetési 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelv (MiFID) 4. cikke (1), 19. cikke (4)-(5) és (9) bekezdései alapján annak a tagállami bíróságokra kötelező jogértelmezésével kizárólag az adós- hitelező jogviszonyt, és abban az adós-hitelező közötti deviza vételi és deviza eladási árfolyamműveletek jogértelmezését adta. Az uniós ítélet szerint az adós-hitelező jogviszonyban befektetési jogviszony nem valósult meg. Az uniós ítélet szerint az adós-hitelező közötti deviza árfolyam-műveletek tisztán kiegészítő jellegűek a devizaalapú fogyasztói kölcsön nyújtásához és törlesztéséhez (55. pont), az ilyen műveleteknek nincs más funkciójuk, mint hogy a kölcsönszerződésből eredő alapvető fizetési kötelezettségek, azaz a tőke hitelező által történő rendelkezésre bocsátása és a tőke, kamatokkal növelt összege adós által történő törlesztése teljesítésének módjául szolgáljanak (57. pont). A kérdést előterjesztő tagállami bíróság által végzendő vizsgálattól függően, e műveletek a kölcsön és a törlesztőrészletek adott devizában (kirovó pénznem) nyilvántartott összegének a nemzeti pénznemre (lerovó pénznem) e deviza vételi, illetve eladási árfolyama alapján történő átváltására korlátozódnak (56. pont). A kölcsönszerződés devizaátváltásra vonatkozó feltételei tehát nem az e szerződés tárgyát képező művelettől elkülönülő pénzügyi eszköznek, hanem kizárólag a szerződés teljesítése elválaszthatatlan módjának tekintendő (72. pont).
PSZÁF Forex elismerő hatósági-felügyeleti nyilatkozata. PSZÁF 2009-ben egy hozzá forduló társaságnak az adós devizaalapú árfolyamkockázata stop loss megbízással történő kezelésére azt a hatósági-felügyeleti nyilatkozatot tette, hogy ilyet lehet kötni rá, de a Hpt. 203.§ -ban előírtaknak megfelelően ennek az ismertetését is meg kell tenni.
Megjegyezzük, hogy az alperesi bank Forex-trade devizaügyletét támasztja alá, hogy a PSZÁF a devizaalapú kölcsönszerződés rendelkezéseivel meghatározott deviza vételi/eladási ügyletre, olyan Forex megbízást ismert el, amely a Forex trade eszköztárába és fogalmi apparátusába tartozik. Ezért a PSZÁF szerint a Hpt. 203.§ alapján Forex trade tájékoztatást is kellett volna nyújtani, mivel a szerződés rendelkezéseivel szabályozott deviza vétel/eladás tartalma devizapárokkal kereskedés, ezért az ismertetésnek erre is ki kellett volna terjedni.
MNB jogi álláspontja – kockázatos befektetések
http://www.mnb.hu/felugyelet/piacfelugyelet/befektetoi-figyelmeztetesek/termekekkel-kapcsolatos-tajekozodas/kockazatos-befektetesek
Mi az a Forex (FX), CFD piac? A devizakereskedési (más néven foreign exchange vagy Forex) piac egy globális méretű tőkepiac, ahol a világhálón keresztül a kereskedés a világ minden devizájában devizapárokkal történik általában magas tőkeáttétellel. Az online kereskedési platformokon az ügyfél megbízást közvetlenül adhat, a befektetési szolgáltató rendszerein keresztül automatikusan is végrehajthatja. A Forex ügyletek lehetnek azonnaliak (spot, rolling spot) (pl. euró vétel aktuális árfolyamon), vagy jövőbeni teljesítésűek (határidős ügylet) (pl. euró vétel következő év februárjában).
Szerencsejáték vagy befektetés?
A kérdés bizony joggal merül fel, hiszen a magas tőkeáttételes tőkepiaci ügyletek sokban hasonlatosak a szerencsejátékhoz sajátos közgazdasági jellemzőik miatt. Ezen ügyleteknek ugyanis alapvetően két kimenetele lehetséges: vagy a teljes befektetett összegnek megfelelő (alkalmasint azt is meghaladó) veszteség, vagy a befektetett összeghez képest nagyarányú nyereség. Ez tartalmilag megfeleltethető a szerencsejáték definíciójának: az ügyletet megkötő személy pénz fizetése ellenében (letét), meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetében (az árfolyam elmozdulás megfelelő iránya), pénznyereményre (árfolyamnyereség) válik jogosulttá. A nyerés vagy vesztés valójában a véletlentől függ, mivel az árfolyamok napi vagy napon belüli ingadozása teljesen kiszámíthatatlan.
Jogi alapok.
- XXXIV. tv. 14. §123 A szerencsejátékok fajtái:
e) fogadás, 4. cím
Fogadás
28/A. §187 (1) Fogadási esemény az a jövőbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülő kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervező semmilyen befolyással nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék. Nem köthető fogadás akkor, ha ez harmadik személy érdekét sértené.
Országgyűlési Bizottság – Járai Zsigmond “Forex-trade nyilatkozata”. Az MNB volt elnöke – Járai Zsigmond az AIB-DEV-4/2011. – AIB-DEV-4/2010-2014 számú az Országgyűlés vizsgáló albizottságának 2011. november 3-án, csütörtökön 8 óra 3 perckor az Országház főemelet 58. számú tanácstermében megtartott ülésén a következő jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatot tette: – jegyzőkönyv 7. oldal közepe -: „Számos előadásban, ha megengedik, elmondom, igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy aki svájcifrank-hitelszerződést ír alá, az tulajdonképpen két szerződést ír alá egy időben. Egyrészt egy hitelszerződést, másrészt pedig egy fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást, hogy a svájci frank árfolyama a hiteltörlesztés időszakában és kamatfizetés időszakában mennyi lesz. Én a magam részéről elmondtam számtalanszor, a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való spekulációt. És az volt a benyomásom, hogy a lakosság döntő része ezt a szerencsejáték vagy fogadás részét a hitelszerződésnek, nem igazán érzékelte, és arra számítottak, hogy a svájci frank árfolyama tartósan stabil maradhat.”
A jegyzőkönyv tanúsága szerint a későbbiekben szintén nyilatkozó Simor András – ugyancsak az MNB volt elnöke – nem jelezte, hogy bármiben is vitatná a fentiekben idézetteket, illetve nem értene egyet az előtte szólóval.
Jogvélemény.
Az uniós ítélet a tagállami bíró vizsgálatától függő eltérést enged.
Ennek megfelelően álláspontom szerint:
Az adós-hitelező közötti deviza eladási és deviza vételi árfolyam műveletek, ha nem elkülönülőek és nem pénzeszközök, attól még árfolyam műveletek és jogi jellegüket tekintve ezen belül értelmezendő devizával végzett, de nem egy devizával (CHF), hanem devizapárokkal (HUF/CHF, CHF/HUF) végzett árfolyam műveletek, amelyek a fogalmi apparátus alapján kimerítik a HUF/CHF és CHF/HUF devizapárokkal végzett Forex-trade devizaváltási (vételi/eladási) ügyleteket.
Kúria elnökének és polgári kollégiumvezetőjének figyelmét felhívom arra, hogy számviteli analízissel bizonyítható, hogy a DH2 törvény alapján kiadott banki elszámoló levél és részletes elszámolás – annak vitatása nélkül önmagában bizonyítékul szolgáló – Forex-trade elszámolás, míg ehhez képest eltérő a kölcsönviszony elszámolása. A bankok mintegy egymillió traderrel (adós ügyféllel) tőzsdén kívüli devizaváltást (vétel/eladás) végeztek, azonban az erre vonatkozó Forex-trade azonnali-vételi és azonnali-eladási piaci megbízást az adóssal a kölcsönszerződésben nem kötötték meg, az a szerződésből – mint lényeges feltétel – hiányzik, ezért a kölcsönszerződés ezen lényeges feltételről megállapodás hiányában nem jött létre.
VI. FEJEZET
EUB – KÁRTÉRÍTÉSI PERINDÍTÁS ELŐTTI FELHÍVÁS
Összegezve a Kúria az Európai Unió fent ismertetett jogrendjén kívül helyezte magát és a nemzeti jog megsértését sem mulasztotta el. Felkérem a Kúria elnökét, hogy szíveskedjen a Kúria fent bemutatott törvénysértő működését helyreállítani és a devizaperekben az adósokat illető fogyasztóvédelmet és alapjogi védelmet is biztosítani. Tájékoztatom, hogy az Európai Unió Bírósága előtti kártérítési perindítási szándéknyilatkozatát a lent megadott email: drkristonugyved@gmail.com elektronikus levélcímemre már nagyszámú adós megtette. Bízom benne, hogy a Kúria a működésében tapasztalt fogyasztóvédelmi és alapjog védelmi jogsértéseket peren kívül kiküszöböli.
Tisztelettel:
Dr. Kriston István ügyvéd Európa jogi (pénzügyi) szakjogász email: drkristonugyved@gmail.com
Erről beszélünk több mint egy éve
Szabálytalanul könyvelhették el a devizahiteleket
A törvény szerint forintban és devizában is nyilván kellett volna tartani a kölcsönöket, de legtöbbször ez nem így történt
Sokszor és sok oldalról támadták már a devizahiteles konstrukciókat, de a számviteli törvény szabályaira hivatkozva még nem fogalmaztak meg kritikát. A Magyar Nemzet egy számvitelben jártas olvasója azonban bizonyítékot vélt találni arra, hogy a devizahitelek átszámítása forintra számos hibát rejtett magában. Gondolatmenete szerint szó sem volt kölcsönről azoknak a devizaalapú hitelszerződéseknek az esetében, amelyeket százezer szám kötöttek a hazai pénzintézetek. Hiszen ha valóban kölcsönről lett volna szó, azok értékét a számviteli törvény értelmében, forintban és devizában is folyamatosan, hónapról hónapra nyilván kellett volna tartaniuk a bankoknak. A törvény világosan fogalmaz: a devizában fennálló tartozásokat a felvétel napjának érvényes árfolyamán kell forintra átszámítani, és azután így, forintban és devizában is nyilván kell tartani.
De a tartozás alapja soha nem lehet a mögötte álló deviza, hanem csak az ügyfél által kézhez kapott forint.
Mindennek a gyakorlatban óriási jelentősége van. Ha például valaki fölvett százezer forintos kölcsönt 100 forintos svájci-frank árfolyam mellett, akkor e mögé a banknak ezer frankot kellett állítania. Ha ezután a forint mondjuk a felére gyengült, vagyis egy svájci frank már 200 forintot ért, a számviteli törvény értelmében a százezer forintos tartozás mögött már csak 500 franknak kellett volna állnia. Csakhogy a bankok pont fordítva könyveltek, így vált a példaként felhozott százezer forintos tartozás hirtelen 200 ezer forintossá.
A szakértő szerint éppen ezért azok a szerződések, amelyek esetében nem a számviteli törvény előírásai szerint, azaz forintban és a felvételkori árfolyamon tartják nyilván a tartozásokat, jogszabályellenesek, azaz semmisek.
Saját ügyében eljárva hiába kérte, hogy a bank közölje vele, miként számították ki többszörösére nőtt tartozásának összegét, ezt a hitelintézet banktitokra hivatkozva megtagadta. Megítélése szerint azért, mert a bank nem is vezette tartozásának alakulását – mivel tulajdonképpen nem kölcsönről volt szó, hanem Forex ügyletről. Az úgynevezett Forex trade-ügylet (devizapáros ügylet) során a bank devizát ad el, illetve vásárol határidős (jövőbeni teljesítésű) ügyletek keretében, a nagyobb haszon reményében. Ha jól tippeli meg, hogy az adott deviza a jövőben drágább vagy olcsóbb lesz, akkor nyer, ha nem, akkor veszít. Ezáltal viszont az adósnak olyan ügyletek során keletkező terheket számoltak föl, melyek létezéséről nem is tudott.
Az ügyfél igazát látszanak alátámasztani Járai Zsigmond korábbi jegybankelnök szavai, melyeket az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának a devizahitelezés okait és felelőseit vizsgáló, 2011. november 3-i ülésén mondott el.
„Eszerint aki svájci-frank hiteles szerződést ír alá, tulajdonképpen két megállapodást köt egy időben: a hitel mellett egy fogadást is, arra vonatkozóan, hogy a svájci frank árfolyama a hiteltörlesztés időszakában és a kamatfizetés időszakában mennyi lesz. – Én a magam részéről a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való spekulációt” – jelentette ki.
Nem valóságtól elrugaszkodott elképzelés, hogy a vitatható könyveléstechnika és az ügyfél által nem is ismert Forex ügyletek miatt a devizahiteles szerződéseket semmisnek kellene tekinteni – nyilatkozta lapunknak a témával kapcsolatban Róna Péter közgazdászprofesszor. Szerinte viszont gondot jelent, hogy a Kúria jogegységi határozata a polgári törvénykönyvnek nem a kölcsönről, hanem a tartozásról szóló cikkelyét vette alapul. Márpedig amíg az a jogszabály érvényben van, nem lehet végigvinni a fenti elképzelést.
Róna Péter elmondta, az Európai Unió Bíróságának döntésére váró hét, devizahitelekre vonatkozó kérdés egyike éppen ezt a jogegységi határozatot támadja, s amennyiben a beadványt előterjesztőknek ad igazat a bíróság, úgy érvényét veszti a jogszabály, és lehet esélyük azoknak, akik a számviteli törvényre alapozva támadják a devizahiteles szerződéseket.
forrás: mno.hu
Mit jelent EURÓPAINAK lenni?
Hát például EZT!
Devizahitelesek segítése.
Információk megosztása a lehetséges megoldásokról.
Tudjunk meg többet erről!